talán a legmeghatározóbb különbséget az alábbi jelenet adja vissza:
térdeplő koldust látva a járókelők - a magyaroknál megszokotthoz képest - még furcsábban reagálnak. nem az általános közöny, hanem a döbbenet ül ki az arcukra. nem tudtak mit kezdeni a látottakkal. egyikük a megvető pillantását gyors reagálással korrigálja, mert nem elfogadott a nem elfogadás...
azon tűnődtem, hogy mi lehet bennük valójában?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése